Hírlevél - 2013. november 19.
Választás menete

Tisztelt Tulajdonosok!

Az egy fő igazgatósági tag, továbbá az igazgatóság elnökének, mint a Lakásszövetkezet elnökének a megválasztásával kapcsolatban a Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében az alábbi tájékoztatót, iránymutatást adom:

A következő küldöttgyűlésen egy fő igazgatósági tagot kell időközi választáson választania a Tisztelt Küldöttgyűlésnek, továbbá az igazgatóság tagjai közül egy fő igazgatósági elnököt a 2017. május 28-ig.

Az Igazgatóságnak legalább a küldöttgyűlés kitűzött időpontjától visszafelé számított 30. napon meg kell alakítania a 3 tagú Jelölőbizottságot, melynek tagjait az Igazgatóság jelöli ki. A Jelölőbizottság mandátuma a tisztségviselő választásra kitűzött küldöttgyűlés befejezéséig tart. A jelölőbizottság a tagjai közül elnököt választ.

A Jelölőbizottság személyeit és elérhetőségüket az Igazgatóságnak javaslom közzé tenni az Orosházi Lakásszövetkezet honlapján, továbbá indokolt a Küldöttgyűlési meghívóban szerepeltetni ugyanezen adatokat.

Javaslom a Jelölőbizottság részére, hogy a Küldöttgyűlés időpontja előtt írásban szerezzék be a jelölteknek a tisztség elvállalására vonatkozó nyilatkozatát. Ahol a jelölt vállalja a tisztség betöltését megválasztása esetén, úgy ezen személyeket hívják meg a Küldöttgyűlésre, hogy esetleges nyilatkozatukat, bemutatkozásukat meg tudják tenni a Küldöttgyűlésen. Amennyiben valaki a jelölése ellenére nem jelenik meg a küldöttgyűlésen, és ezt megelőzően nem nyilatkozott a jelölése elfogadásáról, azt javaslom úgy tekinteni, mint aki ezen tisztség betöltését nem vállalja.

Az igazgatósági illetve felügyelőbizottsági tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges az Alapszabály értelmében.

Jelölt csak az lehet, aki az Alapszabály szerinti tisztségviselővé válás törvényi feltételeinek megfelel, így különösen:

Nem lehet tisztségviselő:

1. aki büntetett előéletű;

1. aki valamely tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató Lakásszövetkezetnél;

1. aki Lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget;

1. aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg.

Azt a tényt, hogy az a) és b) pontokban meghatározott kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn, a tisztségviselői megbízatás elfogadását megelőzően az e jogviszonyt tisztségviselőként létesíteni szándékozó személy, vagy a tisztségviselő – megbízatásának időtartama alatt – a küldöttgyűlés írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt napon belül, ha e határidőn belül a tisztségviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul a felügyelőbizottság elnöke vagy az igazgatóság elnöke részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

A tisztségviselő a megbízatás elfogadását megelőzően a Lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást a Lakásszövetkezeti szerv részére köteles bemutatni.

Az alapszabály a Lakásszövetkezet tisztségviselői részére tisztségük és feladatuk ellátásához szükséges szakmai követelményeket az alábbiak szerint állapítja meg: a tisztségviselők rendelkezzenek a hatályos Országos Képzési Jegyzékben meghatározott bármely legalább közép illetve felsőfokú szakképesítéssel; vagy szakmunkás bizonyítvánnyal, vagy középiskolai érettségivel, vagy főiskolai illetve egyetemi végzettséggel.

A szövetkezeten belüli összeférhetetlenség:

• Közeli hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont) és élettársak nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek a tisztségviselői. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn egyfelől a pénz és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai között is.

• A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, továbbá az ügyvivő elnök nem választható meg a felügyelőbizottság tagjává.

Külső összeférhetetlenség:

• Ugyanaz a személy – a felügyelőbizottsági tagságtól eltekintve – egyidejűleg legfeljebb két szövetkezetnél, vagy gazdasági társaságnál lehet tisztségviselő.

• Ugyanaz a személy egyidejűleg legfeljebb 5 szövetkezetnél és gazdasági társaságnál választható a felügyelőbizottság tagjává.

Az érintett szövetkezeteket (gazdasági társaságokat) a többes választásról tájékoztatni kell.

A szövetkezet tisztségviselője:

1. nem lehet korlátlanul felelős tagja gazdasági társaságnak,

1. nem lehet vezető tisztségviselője a szövetkezet tevékenységéhez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságnak.

Annak a tisztségviselőnek, akinek tisztsége betöltésével összefüggésben a törvény illetve alapszabály szerint kizáró ok, vagy összeférhetetlenség áll fenn, és ezt annak felmerülésétől számított 15 napon belül nem szünteti meg, továbbá ennek tényét a Lakásszövetkezet igazgatóságának és felügyelő bizottságának külön-külön hitelt érdemlő módon nem igazolja, a tisztségviselői megbízatása megszűnik

A jelölt a megválasztásáig visszavonhatja a jelöléshez adott hozzájárulását.

1.) A Jelölőbizottság elnöke a kitűzött küldöttgyűlésen a tisztségviselő választására vonatkozó napirendi pont kapcsán tájékoztatja a küldötteket arról, hogy mely személyek fogadták el a jelölést, kik a jelöltek.

2.) Ezt követően bárki tehet javaslatot még jelöltállításra azzal, hogy csak jelen lévő személyt lehet jelöltnek állítani, aki ekkor nyilatkozik a tisztség elvállalásáról.

3.) Ezt követően lehetőséget kell adni a jelöltek részére, hogy ésszerű időkeretben nyilatkozhassanak, számukra fontos körülményeket elmondhassanak, bemutatkozásukat megtehessék.

4.) A Küldöttgyűlés ezt követően egyszerű többségi határozattal dönt a jelöltek kapcsán arról, hogy mely jelöltek szerepelhetnek a jelöltlistán. Amely jelölt személyét a küldöttgyűlés nem szavazza meg egyszerű többségi szavazással, az nem kerül fel a jelöltlistára. A jelöltlistán korlátozásmentesen szerepelhetnek jelöltek a létszámot illetően.
A jelöltlistán szereplő személyek tehát azok a személyek, akik ezen tisztség betöltését elvállalták, továbbá a Küldöttgyűlés egyszerű többségi szavazással hozzájárult a jelölésükhöz.

5.) A Küldöttgyűlés ezt követően 3 tagú Szavazatszedő és Szavazatszámláló bizottságot választ (lehetnek azonosak a Jelölőbizottsággal). A bizottság a tagjai közül elnököt választ.

6.) Ezt követően Szavazatszedő és Szavazatszámláló bizottság a munkaszervezet segítségével a jelöltlistát a jelenlevő küldöttek létszámához igazodóan kinyomtatja úgy, hogy minden jelölt neve mellé egy négyzetet helyez el a lapon, ahova is a küldöttek a bejelölésüket, egy „X” jelet tehetnek az érintett személy megválasztásaképpen. Ez a szavazólap. A szavazólapon javaslom elhelyezni az Orosházi Lakásszövetkezet bélyegzőjének lenyomatát.

A Szavazatszedő és Szavazatszámláló bizottság ismerteti a választás menetét, továbbá köteles gondoskodni arról, hogy minden jelenlevő küldött személyesen vegye át a szavazólapot, és csak egy szavazólapot kaphasson. Érvénytelen a szavazat, amelyről nem állapítható meg a szavazó akarata.

A tisztségviselő választás titkos, aminek érdekében szavazóhelyiséget vagy fülkét kell biztosítani azon küldöttek számára, akik ezzel élni kívánnak. Egy jelöltre adható le mindösszesen szavazat, továbbá a szavazólapon csak a négyzetbe helyezett „X” jel vagy ahhoz hasonló jel fogadható el. Az előbbiektől eltérő szavazólap érvénytelen.

A Szavazatszedő és Szavazatszámláló bizottság köteles lezárt szavazóurnát biztosítani a szavazólapok leadására.

Érvénytelen az a szavazat, amelyből nem állapítható meg egyértelműen a szavazó akarata.

A szavazás eredményét valamennyi esetben a Szavazatszedő és Szavazatszámláló bizottság állapítja meg.

Az eredményt jegyzőkönyvbe kell foglalni, feltüntetve az érvényes és érvénytelen szavazatok, a szavazásban részt vett tagok és a leadott szavazólapok számát. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság készíti el és a szavazást követően annak elnöke, és tagjai írják alá.

Az a jelölt lesz az igazgatóság új tagja, aki a legtöbb szavazatot kapja, amely eléri az egyszerű többségi szavazás szavazatszámát.

Amennyiben a szavazás nem eredményes, úgy javaslom az előbbi eljárás megismétlését egy alkalommal (II. pont) a Küldöttgyűlés ezirányú határozata esetén azzal, hogy a Jelölőbizottság beszámolóját a megismételt eljárásban mellőzni kell.

Az igazgatóság tagjának megválasztását követően az Igazgatóság elnökét választja meg a küldöttgyűlés az immáron 5 tagú igazgatóságból titkos szavazással. Bármely tag, küldött jelölheti az igazgatóság bármely tagját, aki a jelölését követően nyilatkozik a tisztség elvállalásáról.

Ezt követően értelemszerűen a II pontban foglaltak szerint az igazgatósági elnökjelölt(ek) ismeretében az elnök személyének megválasztásáról a Küldöttgyűlés dönt.